Bouvet

Apa, vegyünk gumicukrot! Réka lisztérzékeny..

Lacikának tegnap volt a 11. születésnapja és ismét sikerült olyat tennie, ami neki tök természetes, mi viszont csak picsogni tudtunk rajta. Újfent bebizonyosodott, hogy muszáj mélyen meghajolnom ez előtt a kisfiú előtt, pedig ő tényleg nem tett mást, csak egy kicsit odafigyelt. 

Férj tegnapi sorait mutatom nektek, amit ő a saját adatlapjára írt, de amiről úgy gondolom, muszáj a blogon is megmutatni.

“Laci fiamnak ma van a születésnapja. 11 éves komoly nagyfiú lett. 

Mint ilyenkor minden jó érzésű, a társadalmi kapcsolatokra érzékeny fiatal, elhatározta, hogy ő bizony bevisz valami sütit a kispajtásoknak. Igen ám, de mindezt reggel hét óra előtt öt perccel találta ki. Indulás előtt 15 perccel.

Én, mint a fiam társadalmi kapcsolataira nagyon figyelő apja, rögvest gépjárműbe pattantam a kis csávóval, és meg sem álltunk az egyik üzletig.

Igen ám, de hát ugye az a fránya idő … az csak telt. Meg ment a hümmögés, meg a “mitisvigyek” … Nagy nehezen meglett a választás. Pilóta keksz! Azt mindenki szereti. Király, gyerünk, fiam, dobjad a kosárba, húzzunk, mert elkésel a suliból. Akkor még gyorsan megfejtettük, hogy nem elég az egy csomag, mert az osztályban 17-en vannak, és a csomagban 16 darab pilóta keksz van. Oké, két csomag, lesz@rom, csak teperjünk, mert a szülinapodat beírással kezdeni nem olyan jó dolog.

Mint az őrült ki letépte láncát, vágtattunk a kasszához, mikor a fiamnak földbegyökerezett a lába, és felkiáltott:
– Réka!
Ezzel két dolgot ért el nálam. Az egyik az volt, hogy kis híján bezuhantam a macskakaják közé, másrészt elgondolkodtam, hogy a töküres sorban kit vett észre, vagy végleg elment az esze, és engem hívott Rékának.

Biztos nagyon buta fejet vágtam, mert a fiam rám nézett és gyorsan elkezdett magyarázni.
– Apa, nem jó a pilóta keksz, mert a Réka lisztérzékeny és nem ehet ilyet. – modotta ő és otthagyott a macskakonzervek előtt, had keressem meg az államat, ha már leesett a döbbenettől.

Kb 15 másodperccel később megjelent a gyerek, egy csomag pilóta keksszel, meg egy csomag gumicukorral, boldog mosollyal az arcán:
– Ezt szereti a Réka … – mondta, és elindultunk a pénztár fele.

Férfiasan bevallom gombóc nőtt a torkomban. Tudjátok, az a fajta, amit nem tudsz lenyelni. Odafészkeli magát és csak feszít és feszít, biztos ezért szökik az ember szemébe könny.

Én nem tudom, hogy a Réka milyen szerepet tölt be a fiam életében. Illetve azt tudom, hogy egy osztálytárs. De nem több. Tehát nem szerelem, akire mindig odafigyelünk, rajongunk, ismerjük minden mozdulatát, szokását. Csak egy osztálytárs.

Ma ez a 11 éves gyerek olyat mutatott nekem, ami még egy felnőttől is komoly dolog.
Odafigyelést.
Törődést.
Szeretetet.
Egy olyan ember iránt, akit úgymond “csak” ismer.
Tanulni kell tőle!

Boldog Születésnapot Fiam! Köszönöm hogy itt vagy, és tanítasz!”

 

Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod. Ha tovább olvasgatnád, nézd meg a bejegyzés alatti cikkajánlót, hátha ott is találsz valamit, ami felkelti a figyelmedet. 

Továbbiakat a blog facebook oldalán találsz, jó a társaság, gyere oda is: IDE kattintva. 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. PinkAnyu says:

    Szuper srác! Boldog szülinapot kívánok Lacikának!

  2. Blueberry says:

    Nagyonn jol nevelt (mar a szo valodi ertelmeben) fiu! Gratula!

  3. Ancsa74 says:

    Nagyszerű fiatok van, büszkék lehettek rá.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!