Bouvet

Szepes Mária: Minden döntésünk jelzés a jövőnek

Tudjátok talán, egy biztosítótársaságnál dolgozom, immár sok-sok éve. Az elmúlt napokban történt. Ült az ügyfél velem szemben, a kisujja körmét rágta és ráncolta a homlokát. Közel harminc évre előre akart önmagáról gondoskodni, miközben még alig kezdődött a karrierje, most ott ült egy tanácsadóval szemben és a nyugdíjáról kellett döntést hoznia. Óriási döntés ez. 

  • Van-e még kérdése? – kérdeztem tőle, miután eltelt másfél óra és ő úgy tűnt, kifogyott a belőlük.
  • Szerintem nem – válaszolta -, de úgy érzem, át kell gondolnom a döntést. Annyira kavarognak bennem az információk valamiről, amihez nem értek. Maradjunk annyiban, visszahívom egy héten belül. Addig utánaolvasok az interneten, megnézek pár fórumot, elolvasok néhány cikket és hagyom, hogy letisztuljon bennem ez a sok minden.
  • Rendben – feleltem. – Tudja, én itt már pontosan tudom, hogy egy nagyon jó kis ajánlatot faragtunk össze együtt, de Önnek is tudnia kell ugyanezt. Tájékozódjon, ha van még kérdése, csörögjön rám bármikor, aztán folytatjuk, amikor Önnek jó.

Az ügyfél kézfogása erős volt, megköszönte a beszélgetést és elköszönt, én pedig nyújtózkodtam egy nagyot. Az ásványvizes flakonomhoz nyúltam, egy hajtásra megittam belőle vagy fél liter vizet. Ha sokat beszélek, kiszárad a szám. 

  • Ez a te bajod – mondta egy kolléganőm ekkor, nekem – hagyod, hogy az ügyfél elmenjen. Hát tudod mikor fog ez telefonálni? Soha napján kiskedden. Hogy lehetsz ennyire türelmes? Még ekkora amatőr hibát!
  • Majd meglátod. – feleltem és nem akartam tovább belebonyolódni a dologba. Biztos voltam abban, hogy az ügyfél felhív. 

Felhívott. 

Amikor az imént elém került egy idézet Szepes Máriától, amelyben a türelemről ír, ez a történet villant az agyamba. Nézd csak, mennyire jól megfogalmazott egy alap igazságot. Gondold végig minden szavát, aranyba foglalhatóak: 

„A gond az, hogy az emberek mindent azonnal akarnak, nincs türelmük végigjárni a fejlődésüknek megfelelő lépcsőfokokat. Holott a földi lét a tapasztalásról kell, hogy szóljon mindannyiunk számára. Véletlen történések nincsenek. Ha valaki szerencsétlennek érzi magát, akkor is tudnia kell, hogy az események az előzmények tükrében, vagyis okkal történnek. És azt is tisztán kell látni, hogy minden döntésünk jelzés a jövőnek.”

Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod. Ha tovább olvasgatnád, nézd meg a bejegyzés alatti cikkajánlót, hátha ott is találsz valamit, ami felkelti a figyelmedet. 

Továbbiakat a blog facebook oldalán találsz, jó a társaság, gyere oda is: IDE kattintva. 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!