Bouvet

Az óvodások tudják, te miért nem?

“A gyermeki őszinteség” – most már nagyok a gyerekeim, meg-megcsapja őket a kamuzás, terelés és kivagyiség világa, de még kamaszok, formálódik az énképük. Amíg óvodások voltak, ez a félmondat rengetegszer elhangzott a számból. Amikor csont nélkül kimondtak olyan megjegyzéseket, amiket a felnőttek nem mertek.  A “gyermeki önzetlenség” – istenem, erre is mennyi példa volt, hogy… Tovább »

Müller Péter: “Vannak ösvények, amelyeket el kell hagynunk, még ha fáj is..”

Jó, persze, sokszor kikaptam már, hogy ha valami bajom van, futok Müller Péterhez és tőle olvasgatok. De ha egyszer ő az az író, aki képes belém pumpálni olyan gondolatokat, amelyek tovább visznek?  Most például van egy óriási kérdőjel az életünkben: az a bizonyos “járt utat a járatlanért” élethelyzet, amelyben jelen pillanatban csak tötymörgünk. De nagyon….. Tovább »

6 felemelő idézet az anyaságról

Ezzel a bejegyzéssel kívánok nagyon boldog anyák napját!  Csitáry-Hock Tamás “Anya csak Nő lehet. Ez az ő kiváltsága. Az ő hivatása. A legszebb és legnehezebb. A legnehezebb, hiszen olyan hivatás, amely sosem ad szabadságot, soha nem enged pihenőt, állandó figyelmet, szeretetet, odaadást kér, vár, követel. Ám mégis szép. Mert csak ő ismeri a titkot. Az… Tovább »

A nő meg a férfi, ha negyven

“Negyven lettem csendben” – ezt Ákos énekelte pár éve a negyvenedik születésnapja apropójából írt dalában. Ennél a dalnál még menőbb verspárbajba bonyolódtak korunk legnagyszerűbb költőóriásai. A lavinát Szabó T. Anna költőnő indította, aki Lackfi János költő közösségi oldalára születésnapi köszöntőverset írt 2011 januárjában. SZABÓ T. ANNA: LACKFI JÁNOS 40. SZÜLETÉSNAPJÁRA A férfi, ha negyven, még… Tovább »

6 csodás gondolat a nőkről – nem csak nőknek

Ezt a bejegyzést épp nőnapon írom. Fogadjatok szeretettel tőlem pár idézetet, amik mosolyt csalnak minden csajszi, nő, lányka arcára, de egyet jegyezzetek meg: minden nap nőnap! Minden reggel, amikor először mosolyogsz bele a tükörbe. Amikor azon tépelődsz, mit vegyél fel aznap. Amikor karláncot csatolsz magadra. Amikor futsz a gyerekeiddel az iskolába. Amikor a kávédat kortyolod… Tovább »

Vallomás..

Tudod, az úgy volt, hogy középiskolában egyszer írni kellett egy otthoni dolgozatot. Anna Karenina vagy Bováryné – szabadon lehetett választani a könyvet, amit el kellett olvasni, majd egy esszét kellett róla írni. Kihegyezve azt, milyen érzéseket jelentett a könyv, kit, hogyan láttam, kit, hogyan ítéltem (meg) a regényben.  Nagyon szigorú és eléggé idős, már nyugdíj… Tovább »

Az örök fiatalság 10 titka egy shaolin szerzetes tollából

Én bezzeg öregszem. Ezt abból szűröm le, hogy egyre inkább képes vagyok a keleti bölcsességek, tanok irányába fordítani az érdeklődésemet. Lenyűgöz az a nyugalom, erő, ami egy-egy buddhista gondolkodó soraiból kiérződik, lelkesen olvasok mozgáskultúrájukról, életükről és egyszerűen nem tudom nem elhinni azt, amit a saját szememmel látok. A tűrőképességükről, a vitalitásukról, a nyugalmukról és óhatatlanul… Tovább »

A boldogság 25 titka egy százéves bácsi tollából

Találtam egy csodás írást a popsugar.com nevű amerikai honlapon. Le is fordítom nektek, mert annyira bájos, annyira magával ragadó és annyira azokat az elveket vallja, amiket én – úgyhogy fogadjátok szeretettel.  “Dédnagyapám százéves és egy évszázadnyi élete megtanította őt egyre s másra. Andy Anderson élete története filmre illő: egy szombati napon találkozott a dédnagyanyámmal és… Tovább »

Müller Péter karácsonyi levele azokról, akik nem lehetnek velünk

Beléd is hasít a fájdalom karácsonynak idején, hogy mennyire hiányzik valaki? Akinek valaha ismerted a nevetését, a szófordulatait, a kedvenc süteményét, a kéztartását, a hangját? Nekem az édesapám: soha nem enyhülő hiány az, hogy nincs már itt a fizikai valójában.  Hogy valahol van-e ő? A lelke? Köztünk van-e? Látja-e, érzi-e, hogy most rá gondolok? Kérdések,… Tovább »

Múltidéző: porold csak le és olvasd el újra a Tüskevárat!

Hogy miért porolnád le és olvasnád el újra Fekete István örökké aktuális regényét?  – ha valaha elhagyta a szádat már az a mondat: “Bezzeg az én gyerekkoromban…” – ha bőszen regéled a saját gyerekeidnek (feltartott mutatóujj alap), hogy a kötelező olvasmányok tök jók, de te már nem emlékszel egyikre sem – ha szeretnél könnyen visszareppenni… Tovább »

A kudarcból kell tanulni! – Kemény Dénes szavai

Hát jó, legörbült szájszéllel néztük végig a férfi – és a női – vízilabda válogatott vereségét a kazanyi világbajnokságon. Anyám, aki azon szocializálódott, hogy ha egy magyar vízilabdás, úszó vagy kajakos odalibbenti a csontos izomzatát bármely nemzetközi versenyen, akkor annak az a végeredménye, hogy nem túl sokkal később vele együtt kell énekelnünk a magyar himnuszt,… Tovább »

Egy idézet neked, aki az utadat járja

Heti útravaló című sorozatom harmadik darabját nyújtom át neked, fogadd szeretettel. Annyit fűznék hozzá, hogy nem, nem mondom meg hány éves vagyok és milyen hosszú volt az út, amit végig kellett járjak, hogy mindezeket az igazságokat én is a bőrömön, sőt a csontjaimba hatolva értsem és megértsem. Nem, azt sem tudom, ki írta az idézetet,… Tovább »

Heti útravaló, neked – 1.

“Tudod, az emberek nem bírják elviselni az egyéniségeket. Ha elég erős vagy, fényed képes megvilágítani másokat, esélyt adva, hogy ők is megtalálják önnön egyéniségüket. De nem bírják sokáig elviselni, ha kilógsz a sorból: ha kibontod szárnyaid, erőnek erejével tartanak a földön. A legtöbb feléd forduló embert nem Te érdekled. Őket csak az érdekli, hogy ne… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!